-Te meg azt tanuld meg, hogy nem kosarazunk ki egy férfit.-kacsintott a rossz fiú.
- Jaj én kérek elnézést- álltam fel és tettem védekezően magam elé a kezemet .Erre Zayn csak megforgatta a szemeit .
Nagyon nehezen láttam ,mert egy felhő pont eltakarta Zayn csodálatos pofiját. Beállt köztünk a 10 perc néma csönd. Volt időm körbe nézni. A fák suhogtak, a szél enyhén csípte az arcomat, ami szerintem a nélkül is nagyon piros lenne, a holdat még mindig eltakarták a felhők, a baglyok huhogtak, néhol enyhe faroppanást lehetet hallani, az idő, a szél ellenére is enyhe . Kellemesen éreztem magam, úgy éreztem a rettegés ellenére, hogy biztonságban vagyok, itt senki és semmi nem bánthat, hogy ennek így kellet lennie,ez így tökéletes. E észre vételeim voltak. Már nagyon fáradt voltam, olyan 4óra körül lehetet. Leültem Zayn mellé, és ránéztem.
-Nyugadtan.- válaszolt a fel nem tett kérdésemre ami abból ált volna hogy rá hajthatom e a fejem a vállára ? Hihetetlen hogy így tudja a kérdéseim, válaszaim. Ráhajtottam Zayn vállára a fejem és már aludtam is .
* Zayn szemszög*
Jeni édese elaludt néztem őt , néztem milyen csodálatos,milyen gyönyörű,és közben elgondolkoztam…
*Visszatekintés a múltba *
Mikkor Jenit megcsókoltam azt hittem minden jó lesz,minden rendbe jön egy szóval minden happy lesz. Hát tévedtem.. Jennel elváltak az útjaink, nem kerestem. Amikkor beszélt a srácokkal skypeén , direkt nem mentem oda,nem akartam, hogy még jobban fájjon ,hogy még jobban hiányozón..Aztán eljött a várva várt nap , amikkor ismét láthattam. Mikkor megláttam rá kellet jönnöm, hogy én őt, szeretem , talán úgy, mint eddig senkit,lehet ettől is féltem ennyire, ettől a számomra új érzéstől,ami teljesen megváltoztatott bennem minden érzelmet. Mikkor át jött és felelsz vagy merszeztünk akkor, mikkor megkérdezte tetszik e nekem valaki, legszívesebben azt mondtam volna, hogy vedd már észre, hogy beléd zúgtam. De inkább nem mondtam semmit…hiszen fájt hogy csak azt mondta hogy azért mert nem tudd mást kérdezni…azt hitem még ő is szeret, de nem tudom hogy most szeret e vagy sem?
Inkább el is jöttem otthonról, ki gondolta volna, hogy ez a butus akiért úgy oda vagyok , utánam jön. Bekellet vallanom eltévedtünk. Elvoltunk…felmerült bennem az is hogy szeret ,és nem mint csak egy barátot.
*jelen*
Kattogott az agyam rendesen. Egy folytában azon gondolkoztam, hogy SZERET, vagy NEM szeret?
[-Jeni-]
- Jaj én kérek elnézést- álltam fel és tettem védekezően magam elé a kezemet .Erre Zayn csak megforgatta a szemeit .
Nagyon nehezen láttam ,mert egy felhő pont eltakarta Zayn csodálatos pofiját. Beállt köztünk a 10 perc néma csönd. Volt időm körbe nézni. A fák suhogtak, a szél enyhén csípte az arcomat, ami szerintem a nélkül is nagyon piros lenne, a holdat még mindig eltakarták a felhők, a baglyok huhogtak, néhol enyhe faroppanást lehetet hallani, az idő, a szél ellenére is enyhe . Kellemesen éreztem magam, úgy éreztem a rettegés ellenére, hogy biztonságban vagyok, itt senki és semmi nem bánthat, hogy ennek így kellet lennie,ez így tökéletes. E észre vételeim voltak. Már nagyon fáradt voltam, olyan 4óra körül lehetet. Leültem Zayn mellé, és ránéztem.
-Nyugadtan.- válaszolt a fel nem tett kérdésemre ami abból ált volna hogy rá hajthatom e a fejem a vállára ? Hihetetlen hogy így tudja a kérdéseim, válaszaim. Ráhajtottam Zayn vállára a fejem és már aludtam is .
* Zayn szemszög*
Jeni édese elaludt néztem őt , néztem milyen csodálatos,milyen gyönyörű,és közben elgondolkoztam…
*Visszatekintés a múltba *
Mikkor Jenit megcsókoltam azt hittem minden jó lesz,minden rendbe jön egy szóval minden happy lesz. Hát tévedtem.. Jennel elváltak az útjaink, nem kerestem. Amikkor beszélt a srácokkal skypeén , direkt nem mentem oda,nem akartam, hogy még jobban fájjon ,hogy még jobban hiányozón..Aztán eljött a várva várt nap , amikkor ismét láthattam. Mikkor megláttam rá kellet jönnöm, hogy én őt, szeretem , talán úgy, mint eddig senkit,lehet ettől is féltem ennyire, ettől a számomra új érzéstől,ami teljesen megváltoztatott bennem minden érzelmet. Mikkor át jött és felelsz vagy merszeztünk akkor, mikkor megkérdezte tetszik e nekem valaki, legszívesebben azt mondtam volna, hogy vedd már észre, hogy beléd zúgtam. De inkább nem mondtam semmit…hiszen fájt hogy csak azt mondta hogy azért mert nem tudd mást kérdezni…azt hitem még ő is szeret, de nem tudom hogy most szeret e vagy sem?
Inkább el is jöttem otthonról, ki gondolta volna, hogy ez a butus akiért úgy oda vagyok , utánam jön. Bekellet vallanom eltévedtünk. Elvoltunk…felmerült bennem az is hogy szeret ,és nem mint csak egy barátot.
*jelen*
Kattogott az agyam rendesen. Egy folytában azon gondolkoztam, hogy SZERET, vagy NEM szeret?
[-Jeni-]
